Hú de sok minden történt mióta nem írtam. Elmúlt egy halom szülinap,névnap,télapó,karácsony,és újra beköszöntött az új év.
És ma újra szülinapot ünnepelünk. Legkisebb gyermekem ma
7 éves. Nagyon repül  az idő.

Glitterfy.com - Happy Birthday Glitter Graphics

Na akkor írok kicsit a gyerekekről.

Kristóf:

15 éves,2 hónapos,1 hetes és 5 napos.  
Végzős a brunni Mittelschule-ban.  Ugye már tavaly végzett,
de kapott egy lehetőséget,hogy maradjon egy évet a nyelv miatt.
Kicsit féltem tőle,hogy hogy fog hozzá állni a tanuláshoz,
de szerencsére nem kellett csalódnom az első szülött fiacskámban.
Elég jól megy neki a német. Szépen össze szedte magát más
tantárgyakból is.És ami nekem nagyon sokat számít,hogy már van célja.
Tudja hova szeretne menni továbbtanulni. Egy 6 éves középiskolát
választott,ami számítógépes akármilyennemtudoménmicsoda.       


A korát való tekintettel azt mondhatom,hogy nagyon szerencsém van vele,
mert nem egy csavargós gyerek.  SŐT !!  Abszolút nem jár sehova.  ( még ).
Azt hiszem elmúlott nála egy dackorszak. Eddig hozzá sem lehetett szólni
egy ideje. Bár mit kérdeztem,mondtam neki,ő azonnal a plafonon volt,szinte
ki sem jött a szobából.  Mit ne mondjak …..  Abszolút nem tetszős dolog volt
ez az én lelkemnek. De ez is megváltozott. Újabban sokat beszélgetünk,
sokszor megkérdezi segítsen-e valamit,együtt filmezünk,és ami nagyon
jól esik,hogy hízeleg. Jön-megy,egyet gondol akkor jön és megszeret,vagy
csak éppen megsímogat,vagy megkérdezi :” Hogy vagy Édesanya? „
Imádom hogy így szólít. Annyira szeretem hallani. Annyira jó,hogy az én
184 cm langaléta kamasz gyerekem lehajol hozzám,megölel,és teljes
temészetességel azt mondja,hogy szeret.  

Igen,amint írtam,184 cm,és 54 kg. Olyan vékony,megőrülök tőle.
De pedig eszik rendesen.Azt hiszem  ez genetikai adottság nála.
Kezd nőni a bajsza,ami eléggé zavarja,és természetesen neki is állt
már borotválni.  Várom már mikor jelenti be,hogy van barátnője.
Nem mintha nagyon vágynék rá,de hát ez az élet rendej,és
elkerülhetetlen.Elöbb-utóbb nála is be fog következni az első nagy szerelem. 




Tamara:

10 éves,4 hónapos,2 hetes és 1 napos.
Első osztályos a brunni Mittelschule-ban . Túlon-túl nem túl jó tanuló.Nem szeret tanulni. Nem szeret leckét írni. A matek az a nemgyerebeutállak tantárgyak közé tartozik nála. Németből teljesen jól beszél,de egyszerűen ha le kell írni,akkor vége. Nem a helyesírással van a baja,hanem a nyelvtannal. Még a tanár sem érti az egészet,mert azt mondja,hogy beszélni teljesen helyesen beszél,de ha egy fogalmazást kell írjon,akkor összekever mindent.  A szótárazást egyenesen utálja. Hát remélem előbb-utóbb majd változik kicsit,és másképp áll a tanuláshoz.  
Amit nagyon szeret,az a játék. Még mindig babázik,főzőcskézik,Na persze mellé  már társulnak a nagyobb lányok játékai is,énekesnős,sminkes,divatbemutatós. 
A mái napig nagyon féltékeny a tesóira,mindig azt kérdezgeti,hogy szeretjük-e őt? Természetesen apuci „kedvence” mivel lány.  
140 cm magas,és 46 kg. Jó súlyban van,imád enni.  



Nándor:


Ma 7 éves.
A brunni Volksschule-ba jár,Vorschulklasse-ba. Sokat beszél  németül,nagyon sok barátja van már. Délelőtt suliban van,délután pedig napköziben. Az iskolát nagyon szereti,de a napközi nem gyerebe neki. Szívesebben jön haza inkább suli után. Az Scbrunn csapatban focizik,ami a mindene. Idén már neg volt élete első meccse is,ami nagyon jól sikerült,és nagyon élvezte. Nagyon szeret kirándulni,és nagyon szereti a természet filmeket. Valójában az autóval játszós korszakát azt hiszem kinőtte,helyette szívesebben rajzol,tv-t néz,legózik,xbox-ozik,vagy  épp számítógépezik.  Rengeteg kérdése van a világról. Sokszor olyanokat kérdez,hogy elkondolkodok,hogy ez neki honnan jutott az eszébe?  Nagyon szeret utazni,és új helyeket felfedezni. Imádja a német nyelvet,és szeretne angolul tanulni. Nagy tesóitól állandóan kérdezget,hogy mi micsoda. Iszonyatosan jó esze van,annyira könnyen tanul,hogy sokszor el sem hiszem. Egy példa: a múltkor egy reggeli öltözködésnél elmesélte nekem Kolombusz Kristóf amerika felfedezését. Én csak ültem,és hallgattam,és bámultam. Este aztán elmeséltem I.-nek,és mondta,hogy pár nappal előtte egyszer mesélt neki róla.
Mindent tudni akar,mi mért és hogyan történik. Van egy műsor nem is tudom melyik csatornán. Azt hiszem az a címe,hogy : Hogyan készül?  Na ez az egyik kedvence.  Ja,és tudós szeretne lenni.  
124 cm  ,é 24 kg.  



Magunkról:

Végre minden a helyére került az új lakásban,szépen belaktuk. Egyre jobban hozzászokunk azt hiszem. Nagyon csendes,nyugodt környék. Furcsa is a főút melletti élet után egy ilyen zöldövezeti csendes hely.  

Itthon volt 1 hónapot  I. szabin,de sajna nagyon gyorsan elrepült ez az idő. Újra robotol. Reméljük pár héten belül összejön a tervünk ( erről késöbb ) ,és akkor igaz hogy kicsit nehéz hetek jönnek majd,de azt hiszem jobb lesz minden.
Én itthon tartom a frontot. Néha kicsit bezizzenek magamba,de ez van.

Pár kép:

Hát újra itt lennék. Sajnos ez a freeblog rendszerhiba elvette a bejegyzéseimet. És nem jön vissza a google readerrel sem. Már mindent kipróbáltam,de nem . Na mindegy. Mérges vagyok érte,de nem tudok mit tenni. Egy halom bejegyzésem elveszett. Nem is emlékszem már rá,hogy miket írtam. Úgy sacc/kb leírom szeptembertől a dolgokat.

Szóval: szeptemberben mind 3 gyermekem iskolás lett.

Októberben felmondták a lakás bérleti szerződésünket ami jövő októberig szólt,mert válnak a tulajék,és kell a pasasnak a lakás. Így nagy lakáskeresésbe kezdtünk,ami nem volt egyszerű feladat. De meg van. :) Tegnap este alá írtuk a szerződéseket,és már nálunk van a kulcs. Dec.1-el fogunk ott lakni. Nagyon nem jó érzés. Én itt szerettem nagyon lakni.Nekem ez volt az itthon. Nem éreztem az első lakáslátogatásnál hogy igen,ez a mi otthonunk. Na de biztos meg fogjuk szokni. Különben nagyon szép lakás. Még nagyobb is mint ez.Szóval valójában semmi gond nincs vele,csak az én fejemmel van.Azt meg majd helyre rakom valahogy. :)  Jövök majd képekkel ha minden a helyén lesz.

Egyszerűen nem jutnak eszembe a történések az elmúlt 2 hónapban. azt hiszem nem fogom tudni pótolni az elveszett bejegyzéseket. Na de sebaj. Majd innen írok megint szorgosan.

Hajnali hél 3 van,és nem alszom,és Kristóf sem alszik,és Nándi az elöbb járt kint,és Tami is csak forgolódik,és apa is hol erre,hol arra fordul. Kint 27 fok van,bent a lakásban 32 fok. Teljesen kikészülünk ettől a hőségtől,ami lassan 1 hete tart.Én imádom,és bírom is a napot,meleget,de ez már nekem is sokkkk. Mennek a ventilátorok éjjel nappal,de mégis.....  Ja,és igen,a ventilátor. Gondolom attól fáj a derekam,vesém.Kezd fájni a torkom a rengeteg hidegtől is,de egyszerűen kibírhatatlan hideg víz nélkül.

Hol is kezdjem,hol is hagytam abba? Megint eltelt jó pár nap,hogy nem írtam. Hát akkor most gyerünk. :)

Nándika szülinapi partin volt egy kis pajtásánál. Itt az a szokás,hogy nem otthon tartják ezeket a bulikat,hanem valami gyerek-barát helyen. Pl: McDonalds-ban,vagy kibérelnek pár órára egy gyerekmegőrző helyet. Ez utóbbi történt Dominik szülinapján is . Az XXX-Lutz áruház gyerekmegőrzőjében volt a buli. Volt evés-ivás,és sok-sok játszás. Szuperül érezték magukat . Persze hogy ne legyen minden teljesen tökéletes ezen a napon sem,volt egy kis bibi is a dologban. Kb.2,5 km-re van tőlünk az áruház,így gondoltam én,hogy kimegyünk bringával,és nem gyalogolunk. Így is történt,simán megérkeztünk,bringákat lezártuk,Nándit bekisértük ( Tamival )  ,majd mondta az anyuka,hogy ő 3 óra hosszúra tervezte ezt a bulit. Ekkor úgy döntöttünk Tamival,hogy hazajövünk,és majd vissza megyünk mire vége lesz. El is indultunk vólna,ha Tami bringája nem lyukadt volna ki (valószínű már oda felé). Így nagyon kellemes sétával tértünk haza. na mindegy,a lényeg,hogy mi végig röhögtük Tamival az utat hazáig,és Nándi is nagyon jól érezte magát.

Ez a kép nem most készült,csak Dominikot mutatom rajta.

Hét végére egy költözéshez voltunk hivatalosak barátnőmékhez. 5 utcával alrébb költöztek,és ebben voltunk a segítségükre.Hárman mentünk,Isti,Nándi,és én. Tami és kristóf itthon maradtak,mondván,ők úgy sem éreznék jól magukat.  :DDD Nándi hatalmas melós ember. Imád serénykedni a felnőttek között,és sokszor felnőttet megszégyenítően is végzi a dolgát. Csak ment,szaladt fel a 3-ik emeletre,már kapta is fel a cuccokat,aztán futás lefelé,autóra felpakolni. Nagyon ügyes volt.

Vasárnap délután elindultunk fagyizni,ám egy kis vonat hangjára lettünk figyelmesek. Mentünk is a hang után,s lám-lám a központból kisvonatok indultak fel a hegyre,ahol borfesztivál volt. Fel is pattantunk egyre,és irány a hegy. Nagyon jó hangulat volt,rengeteg emberrel. Evés-ivás-beszélgetés. Mi is letelepedtünk egy asztalhoz,ittunk egy kis bort,lángosoztunk egyet,és a gyerekek nagyon jól érezték magukat,szaladgáltak,játszottak. Erről sajnos képem nincs,mert itthon maradt a fényképező,és a telefonom is,mivel nem ide indultunk. Így az az napi fagyizás elmaradt,este fél 11 után értünk haza.

Hétfő ( 15) itt ünnep volt,így pihentünk itthon. Vagyis apa elment sopronba átvenni a személyi igaolványát az okm.irodába. Nekem nem volt kedvem menni,én itthon élveztem a csendet amíg haza nem értek. :D

Szerda este Tamara elment a barátnőjéhez,és ottaludt.Másnap reggel hívtak telefonon,hogy elmehet-e velük strandra Tamara. Egy óra múlva csengettek. Kinyitom az ajtót,hát Tamiék jöttek,hogy menjünk mi is. Valójában nem volt sok kedvem hozzá,vagyis nem is a kedvemmel volt a baj talán,hanem a bátorságommal. Azt tudni kell,hogy a Maxi (Tami barátnője) és az anyukája nem beszélnek magyarul. Szóval nem tudtam elképzelni,hogy hogy is lesz ez,hogy ők németül mondják,én meg magyarul. :D Aztán kicsit könyörögtettem magamnak,és elindultunk. Húúú had ne mondjam,hogy mikor Klaudia csak levegőt vett,engem már akkor levert a víz hogy kérdezni fog valamit. :D  Aztán hamar oldódott minden feszültség,mert ő egy végtelen türelmes ember,ha valamit nem értettem amit kérdezett,akkor elmagyarázta hogy mit is akar. Egy nagyon szuper helyen jártunk.a strandnak van egy tó része,ami olyan gyönyörü kék mint a tenger.Apró kavicsokkal van kirakva,és gyönyörű tiszta. Bent pedig élményfürdő,csúszda,és minden ami kell. Szóval annyira összhangban voltunk délutánra,hogy már szaunázni mentünk,ill beültünk egy kis kávézóba beszélgetni. Na jóóó,azért ez nem olyan beszélgetés volt mint ahogy itt írok,de mindent el tudtam mondani amit akartam,és ő mindent meg is értett. Csak halkan súgom,hogy nagyon büszke voltam magamra.  :DDDD

képek a strandolásról:

Ez a tó.:

a napozó:

érkezésünk:

Ő Klaudia:

Ő Maxi:

Voltunk iskolatáskát nézni Nándinak. Még nem sikerült választani,neki ez tetszett.

Itt tessék eldönteni,hogy táska viszi gyereket,vagy gyerek viszi táskát.  :DD

Végül most hétvégén fagyizni is oda értünk,nem jött közbe semmilyen kisvonat. :)

Boltból hazafelé bementünk imádott parkunkba,ahol Nándival baleset történt. Fogócskáztak Tamival,és ő valahogy neki rohant a fának.

ez a vétkes fa:

és a sérülés ami nagy-nagy sírással járt:

Tegnap délután nagy volt a csend a szobába,ami ugye nálunk nagyon furcsa. Benéztem,és mit láttam? Kórházi betegágyat csináltak,Nándi ott feküdt,és Tami által össze eszkábált szerkezet volt az infúzió,ami be volt kötve Nándinak.

Eljött az Augusztus. Sajnos az időjárás bizony már az őszre emlékeztet bennünket.Folyamatos rossz idő van,esik az eső.Szóval nem sok lehetőség van a szabadtéri programokra. Így sajnos a lakásban töltjük napjainkat. Ha esetleg kicsit kibújik a napocska,akkor azt gyorsan kihasználjuk,és megyünk sétálni. így történt ez Szombaton is,mikor Tamara lement az udvarra a barátnőivel,mi pedig elmentünk 3-an sétálni.-Apa,Nándi,és én. Nem nagy sétát terveztünk,csak itt a ház körül egy kicsit,aztán arra kaptuk fel a fejünket,hogy már a másik faluban vagyunk. Nagyon szép kis település ez is,4 km-re van a központja tőlünk. Itt áll az a vártemplom,ahova el szoktam menni időnként,és gyertyát gyújtok az anyuért,és az apuért.

Fagyiztunk is egyet,aztán indultunk haza,mert teljesen utolért bennünket a sötétség.Szóval egy kellemes 8 km-es séta után,jól esett a pihenés.

Gyerekek nagyon,de nagyon nem tudnak már mit kezdeni magukkal. Jó lenne ha kezdődne már a suli ( szerintem. ) Mást se hallani tőlük,csak:  " Anyúúúúú !!!!!!!Mit csináljak ????" Szóval kezdődhetne már a suli.

Megint eltelt egy hétvége. Apa nem dolgozott,így kicsit kirándultunk. Van itt a közvetlen szomszéd faluban ( Hinterbrühlben) egy tavas barlang. Még soha nem láttuk,így eldöntöttük,felfedezzük. Akit érdekel közelebbről is:

www.seegrotte.com

Drága Nővérem !!

Kívánok neked születésnapod alkalmából minden jót,és szépet !!

Gyermekkoromban igazán még nem értettem
Mi is az a testvéri szeretet.
Rossz voltam néha hozzád, irigykedtem,
Hogy mért én vagyok a kicsi, s te a nagy,
Mért tiltják meg nekem, mit neked szabad?
Mégis te voltál a példaképem
És most tudom sokat köszönhetek neked.
Gyermekkorunk elmúlt rég,
Messze tőled, felnőttként
Örülök, hogy testvérem vagy,
Örülök, hogy te vagy a ˝nagy˝
s ha bánt valami megvigasztalsz.
Születésnapodra azt kívánom,
Hogy soha senki meg ne bántson,
Hogy életed legyen nyíló tavasz,
S teljesüljön, bármit akarsz.
A sors bármilyen messze vezet,
Maradjon meg köztünk a testvéri szeretet.

Itt vagyok,megérkeztem írni. Elég sűrű volt eddig a program,így nem értem ide.

Szóval mióta elkezdődött a szünet,szinte semmire nincs időm. Teljesen lekötnek a gyerekek.Sokat kirándultunk,játszótereztünk,vidámparkoztunk,állatkerteztünk.Nándika elballagott az oviból,iskolás nagyfiú lett.

Ez már egy iskola ismerkedő napon volt.:

Voltunk Meseparkozni is Annamari barátnőmékkel,amit nagyon élveztünk.

Néhány kirándulós kép is jöjjön:

Apa sajnos nagyon sokat dolgozik,szinte soha nincs is itthon.Na de Júli 11-25-ig a megérdemelt,várva várt szabadság.

Elterveztük,hogy idén csapunk egy nagy családi nyaralást. Teljes titokban tartottuk a gyerekek előtt,ők semmit nem tudtak.Júli 3-án összepakoltam a motyónkat,és én elmentem a gyerekekkel magyarba,mivel meg kellett nézetni ezt-azt az autón a nagy út előtt. Apa ezen a héten még dolgozott. Úgy beszéltük meg,hogy pénteken ő eljön egy kollégájával székesfehérvárra,és ott találkozunk,és onnan indulunk Horvátországba.Elég rohanós volt a hét,mivel több probléma is kiderült az autón,na de ez persze szegény szerelő problémája volt,nem az enyém. Amíg készült az autó,én addig családlátogattam,és sokat tesóztam. Sütöttünk-főztünk együtt,jókat beszélgettünk,és minden nagyon jó volt. Gyerekek persze élvezték a szabad falusi életet,újra önmaguk lehettek. Nagy öröm ez nekik,mikor szabadon jöhetnek-mehetnek az utcán,egyedül bringázhatnak,bandázhatnak a régi barátokkal. Én próbáltam minden hova oda érni,de sajnos ez megint nem sikerült. Annyira kevés volt ez az 5 nap megint. Szerintem vissza kéne költözzek minimum 1 hónapra,hogy mindenkihez eljussak. Eljött a péntek,elkészült az autó. Gyerekek még mindig nem sejtik,hogy ekkor nem haza indulunk,hanem még 700 km áll előttünk a csodálatos nyaralásig.Kocsi kitakarítva,csomagok,gyerekek kocsiba bepakolva és indulás fehérvár. Nagyon meleg volt,így hamar be is aludtak a kicsik az igencsak döcögős,rázós úton.Ekkor kristófot már muszáj volt beavatnom a tervbe,mert apa telefonált,és hallott egy s mást. Na neki nem igazán tetszett a dolog,ő jobban örült volna,ha hazafelé a hűs szobába vesszük az irányt.Megérkeztünk Fehérvárra az Auchan parkolóban volt a találka. Gyerekek nagyon örültek apának,ám nem igazán értették,hogy miért jött elénk.Na de se baj,majd mindent a maga idejében megtudnak. Bementünk vásárolni ezt-azt (apa akart egy új videókamerát,aminek vásárlása külön megér egy misét). Megláttam a tengerjáró gumicipőket amik nagyon jó áron voltak. Na de ha cipőt próbálunk,akkor el kell árulni a meglepit,mert nagyon nem értették,hogy nekik miért kell ilyeneket próbálni. Szóval, eljött az ideje hogy megtudják,hová is indulunk. Hatalmas sikítás,boldogság az áruházban,szerintem kicsit furán is néztek ránk a vásárlók. Én meg bőgtem. Bőgtem,mert annyira imádom mikor látom azt,hogy tiszta szívből örülnek valaminek.Ezért érdemes élni,dolgozni,gürizni. Ilyenkor minden fájdalma,haragja elszáll az embernek szerintem. Szóval,gumicipő,vitipuskák,és egyéb strandolási kellékek megvéve.Jöhet a kamera vásárlás. Apa (és én sem) igazán ért ezekhez a multifunkcikütyümütyü akármikhez,csak amiket hallunk,azt tudjuk róluk. Azt hallottuk,hogy a Full HD-s kamera csinálja a legszebb felvételeket.Akkor vegyünk olyat. Hívtunk egy szakértő munkatársat,aki nem tudom hol járt,de hogy nem a Földön,az tuti.Akkora arca volt a csajnak,hogy sikítottam tőle. Mutogatta a kamerákat,és egy meg is tetszett nekünk(persze ránézésre tetszett,mivel a műszaki adataihoz nem értünk) Úgy döntöttünk,hogy átnézünk még a Tescoba is,hátha ott találunk másikat ami esetleg még jobban tetszik. Irány a Tesco,de rohanni kellett,mert ha esetleg nincs és vissza akarunk menni az Auchan-be,akkor nem sok időnk van a zárásig. Szóval Tesco-ba be,kérünk egy műszaki embert.Jött is egy csaj,akinek halvány lila fingja nem volt a műszaki dolgokhoz,a prospektust olvasgatva próbált nekünk választ adni a kérdéseinkre.Na én ezen nagyon begurultam,és azt hiszem kicsit csúnyán is viselkedtem,vagyis mondtam egy-két keresetlen szót. Ekkor irány vissza az Auchan.Eladót megkerestük,és még kérdeztünk pár dolgot,de minden második kérdésnél az volt a válasz,hogy siessünk,mert 3/4 10-van,és 10-kor zárnak,neki lejár a munkaideje. (ezen nagyon kiakadtam szintén,mert itt nálunk ilyen nincs. ha 10-ig van egy üzlet nyitva,akkor nem kell befejezni a vásárlást negyed órával elöbb azért,hogy a kedves eladó haza tudjon menni pontosan záráskor. na de mindegy,jól kimérgelődtem ezen is magam) Szóval visszatérve a kamerára,megkérdeztük kb.25-ször,hogy ez a kamera biztosan Full HD,vagy mi a szösz? A válasz mindig az volt,hogy igen tuti az. Oké,megvettük.( bejegyzés végén még folytatása lessz ennek a kamera dolognak)

Miután úgy gondoltuk,hogy mindent megvettünk amire szükségünk lesz az 1 hét alatt,elindultunk a nagy útra. A határnál nem kellett sokat várni,talán 5-6 autó volt előttünk. Gyerekek elhelyezkedtek,és bedobták a szunyát. Én is próbáltam kicsit pihenni,de nem igazán jött álom a szememre. Hajnal 2 körül lehetett,és láttam,hogy apa elég fáradt,így felajánlottam,hogy vezetek ha szeretné.Na egy gyors helycser,és indultunk is tovább. Ekkor még úgy 380 km-t mutatott a navi a céltól. Azt ugye már sokszor elmondtam,hogy én imádok vezetni,tehát ez nekem soha nem teher. apa is bedobta a szunyát,én pedig tapostam a pedált. Olyan 5 körül meg is láttam a tengert,de hiába szólongattam családom többi tagját,hogy: "Nézzétek,ott a tenger"  ők csak horkoltak tovább.Valójában nem volt foglalt szállásunk,így elindultunk oda,ahol 3 éve nyaraltunk. Rogoznica volt a cél. Úgy gondoltuk,majd keresünk szállást. Reggel 7-re ott is voltunk. Tettünk egy kört a faluban,aztán nem mi találtunk szállást,hanem azt talált meg bennünket. Egy férfi leintett minket az utcán,és kérdezte,hogy apartmant keresünk -e.  na mindezt 3 nyelven tette -horvát-német-angol-  mivel nem tudta,hogy szóljon hozzánk. Beült a kocsiba,és mutatta az utat,hogy merre menjünk. Egy csodálatos hegy oldalán volt a házuk,amihez tartozott 3 apartman. Mindjárt meg is beszéltük az anyagiakat,és el is foglaltuk a helyünket. Volt nagy fürdés első nap mindjárt,aztán másnap is,amikor aztán nagyon leégett mindegyőnk. Kentük mi naptejjel egymást,de hiába. A két kicsinek még mindig csúnya a válla egy kicsit.Szóval,teltek a napok,fürödtünk,kirándultunk,sétáltunk. Nagyon élveztem,hogy semmit nem kellett csinálnom egész nap,csak süttetni a hasamat. Folyamatosan próbálkoztunk a telefonról ntezni,mert szerettem volna azért találkozni kicsit Mónival ha már ott vagyunk. ( Móni = Rumodini,és náluk voltunk 3 éve)  Sajnos nem működött a net. Csütörtökön vacsorából haza felé,találtunk egy internetezési lehetőséget. Na ott gyorsan dobtam egy üzenetet Móninak,aki reggel már írt is vissza,így hát Péntek délutánra már meg is beszéltünk egy strandolást. Gyorsan-gyorsan akartunk megbeszélni mindent,mert rövidnek ígérkezett az idő,mikor Móni felvetette,hogy ne jöjjünk még haza,hanem cuccoljunk át hozzájuk. Na egy gyors duma-duma apával,és úgy döntöttünk,hogy oké,maradunk. Így szombaton reggel csak bedobáltunk mindent a kocsiba,és átcuccoltunk a szigetre Móniékhoz.Nagyon jó volt minden. Nem is tudom mit hogy írjak,mert annyi minden történt ebben a pár napban amíg együtt voltunk. Én nagyon jól éreztem magam,és örültem,hogy Móni is ráért,nem kellett rohannia dolgozni,és tényleg együtt tölthettük ezt a pár csodálatos napot. Sajnos 3 éve nem igazán volt rá lehetőségünk,hogy együtt legyünk,mert Ő akkor dolgozott. Én azt hiszem nyugodtan kijelenthetem,hogy ezen a nyaraláson,egy igaz baráttal lettem gazdagabb. Köszönöm neked Móni!!!!!

Szóval volt sok-sok strandolás,ettünk isteni finom tengeri halakat,amit Rudi (Ő Móni férje) édesanyja készített nekünk,sőt,még a polippaprikást is volt szerencsém megkóstolni az Ő jóvoltából.  A fiúk ( Rudi,Isti,és Nándi ) voltak a tengeren halászni,ami hatalmas élmény volt Nándinak. Aztán elvittek bennünket egy csodaszép öbölbe fürödni,ami nagyon gyönyörű volt. ja,és képzeljétek,langyos volt itt a tengervíz.Aztán sokat sétáltunk,fagyiztunk,és ami nem kihagyható,minden nap együtt bandáztunk. Napközben általában Móniék jöttek le hozzánk,ilyenkor voltak a hatalmas lakmározások,este pedig mi mentünk fel hozzájuk,ilyenkor pedig nagyon jókat beszélgettünk,iszogattunk. Sajnos hamar eljött az idő,hogy búcsúznunk kellett.De remélem hamarosan újra találkozunk,és most itt nálunk. Ha minden igaz,az ősszel jön hozzánk Móni és Rudi egy kis pihenésre. Jujjjjjjjjjj de várom már.  Ennyit röviden dióhéjban aztán majd biztosan írok még erről a csodálatos nyaralásról.

Most jöjjenek a képek:

És mivel ígértem,még visszatértek a kamerára. Miután hazaértünk,elkezdtük nézni a videókat,és nagyon nem tetszett a felvétel minősége. Ekkor rákerestünk neten,és kiderült,hogy ez a kamera,amit 25-ször állított az eladó hogy Full HD-s,hát nem az. Tegnap apa felhívta az üzletet,jól kiosztotta őket,és most épp úton van Székesfehérvárra,és viszi vissza . Ennyi lettem volna egyenlőre. Szép hétvégét mindenkinek.

Végre eljött ez a nap is. Elkezdődött a szünet. (már akinek végre:)))

Nagyon nehezen állok neki írni,pedig már jó rég nem írtam semmit. Zajlanak az események,nem unatkozunk. Gyerekek várják a nyári szünetet,ami júli 1-ével el is jön. :))

Írok kicsit a gyerekekről,mert elég rég készült róluk jelentés.

Kristóf:

14,5 éves 178 cm magas,50kg. Most végez a Mittelschule-ban,és Mechatronikára iratkoztunk tovább. A héten voltam bent az iskolában és beszéltem az ig.nővel,ill. az oszt.főnökkel. Ők szeretnék ha Kristóf maradna még náluk 1 évet.Elmondásuk alapján jól beszéli a németet,ért mindent,de ők jobb szeretnék ha ismételne,mivel látják hogy egy jó eszü gyerek,és szerintük akár a gimnázium is mehetne neki. Hogy idén miért nem oda iratkoztunk már most? Na ennek külön története van. Szóval,itt 2 évet kapnak a gyerekek felzárkózásra az iskolában. Tehát ez azt jelenti,hogy 2 évig nem osztályozzák őket (ez a külföldről ideköltözött gyerekekre vonatkozik),így Kristófnak sincsenek a félévi biziben jegyek. Ezért ajánlották a tanárok,hogy maradjon,és jövőre kap jegyeket,és akkor oda mehet tanulni ahova szeretne,és nem pedig oda ahol van még hely. Na most e miatt nagy csatát vívunk a gyerekkel,mert ő nem szretne maradni. Hiába magyarázzuk neki,hogy nem megbuktatják,nem fog szerepelni sehol hogy 2X járta ezt az osztályt,ő rendíthetetlen. Holnapig van határideje dönteni.    Kamasz. Nagyon kamasz.  lázong,felesel,és nagyon bevette a leszarom kapszulát. Nem érdekli más csak az internet. Csavarogni sehova nem jár,itthon ül,és nyomja a gépet. A focit is abbahagyta,nem érdekli semmi más. Velünk nem akar jönni sehova,most épp azon is harcolunk,hogy igen is és legalább a családi nyaraláson részt kell vennie. Én azt hiszem jól megszokta az itteni életet,nem is igazán emlegeti Magyarországot.Nem kívánkozik vissza én azt hiszem. Barátai végül is vannak a suliba,de velük sem megy sehova. Szóval én nem is arra vágyok,hogy minden este le kelljen rágnom a körmömet miatta hogy hol van, na de azt hiszem egy ekkora gyereknek néha el kéne járnia a haverokkal. Hát Ő nem.  De biztosan változni fog,ez csak egy átmeneti állapot. :)))

Tamara: 10 éves lesz szeptemberben.148 cm ,és 42 kg.

Most végez a Volksschule-ban. Na ő elég kemény dió még mindig. akaratos,hisztis,nagy szájú. Igazi lány. Imád öltözködni. Játékban a babák már nem igazán érdeklik,inkább nagylányosabb játékokat játszik.-sminkelés,énekesnős,divatbemutatós. Vannak barátnői,akikkel nagyon szivesen tölti az idejét. Kristóffal ellentétben,ő mindig csavarogni menne. Itthon nem igazán találja a helyét. Nándival eljátszik egy darabig,de csak addig amíg ő szabhatja a feltételeket. Nagyon öntörvényű gyerek. Mindig kiharcolja amit szeretne,mindig mindent elér. Remélem ez felnőtt korára sem fog változni,és akkor is ilyen kitaró lesz mindenben.A németet elég jól beszéli,ám nagyon nem szereti.

Nándi:

6,5 éves,124 cm,24kg.

Most ballagott az oviból,és az ősszel kezdi az iskolát. Előkészítőbe fog járni,mert a nyelvet nem beszéli mégfelelően a tanuláshoz. Ő az aki nagyon akar tudni németül beszélni. :)))  Sok kis barátja van az oviban. És hát ő egy ízig-vérig minden hájjal megkent csemete.  Úgy vág az esze,hogy sok felnőtt megirigyelhetné. Nem lehet neki olyat mondani,amire ne tudna kapásból válaszolni. Igazi fiú. Imádja az autókat,és imád focizni. Jár edzésre ide az SC Brunn csapatba heti 2X. Másfél órásak az edzések,de ő minden nap menne. Elég hirtelen haragú gyerek is,hamar odacsap a tesóinak ha valami nem tetszik.  Ő is szeret itt élni,és az idén nyáron már nem is nagyon akar Magyarba menni nyaralni.

Szóval ennyit röviden a gyerekekről. Mi apával jól vagyunk,apa éjjel-nappal dolgozik.

Na a bejegyzés ekészült,ha lesz kedvem akkor jövök képekkel is.

Ma anyák napja van. Számomra ez szomorú nap.

Keddtől Péntekig Magyarországon voltam a gyerekekkel. Jó volt kicsit feltöltődni,ám annyira kevés idő volt megint,hogy sajnos fele emberhez nem jutottam el,akihez szerettem volna. Mivel hivatalos ügy miatt kellett hazamennem,így az volt az első,hogy elintézzem. Aztán 1 este sikerült a tesómékkal lenni,grilleztünk,jókat beszélgettünk.De hipp-hopp elrepült az idő,és már péntek is lett.Gyerekek nagyon élvezték a falusi szabad életet,hogy lehet szabadon biciklizni,jönni-menni az utcán. Ez az amit itt nagyon nehezen szoktak meg,sőt talán még meg sem szokták,hogy nem lehet kimenni csak úgy az utcára egyedül bringázni,bandázni.Főleg,hogy itt a jó idő,hát had ne mondjam,hogy mindig mennének.

Aztán pénteken rohantunk haza,mert ugye nyakamon volt a húsvéti készülődés.

Apa ma 39 éves lett. Ezt a napot mindig úgy imádom,mert szerintem nem véletlen,hogy egy napon van az ő szülinapja az én névnapommal.

Nagyon boldog születésnapot kívánunk neked APA!!!

szeretünk!!

Nagyon szép reggelre ébredhettem ma. Két pici gyermekem csodálatos rajzokkal köszöntött a névnapomon. Igen,ez az amiért érdemes élni. Ilyenkor az ember elfelejt minden rosszat,és csak a szeretet van jelen a szívében.Imádom őket.

Tamarától:

Nánditól:

Nem tűntem el,élek még. Köszi,hogy kerestek,hiányoljátok a bejegyzést.De amint írtam,elkezdtem németre járni,és őszintén megmondom,hogy magam sem gondoltam,hogy így el fogja venni a szabadidőmet. Szóval tanulok ezerre. Magolom a szabályokat,tanulom a szavakat-kifejezéseket,és ragozok még álmomban is.  Jövő héten csak 1-szer lesz órám,mert kedden hazamegyek a gyerekekkel magyarba,hivatalos dolgokat kell intéznem.

Ma Nándi hatalmas izgalommal ment oviba,mert a délelőttöt az iskolában töltik. Ismerkednek a helyzettel.

Hétfőtől tavaszi szünet,amit azt hiszem mindannyian nagggggggggggyon várnak. És ugye itt a húsvét.Én pedig jó szokásom szerint még semmit nem vettem,és elképzelésem sincs,mit hozzon a nyuszika-ellenben velem a gyerekeknek van-

Tegnap este meg volt az első német óra. Nagyon izgi volt. :) Foly köv csötörtökön.

Tanultam:

-olvasni,

-ragozni

-számolni

-bemutatkozni

és nagyon sok házifeladatot ( Hausübung) kaptam.

Igen,ezen túl be fogom szőni ide is a német tudásomat. :))))  csak hogy lássátok,hogy fejlődök. :)))

Nándi eljött velem,és nagyon nagy figyelemmel kísérte végig az órát. A 3 gyerekem közül ő az egyedüli,akit nagyon érdekel a német nyelv. Ő nagyon meg akar tanulni németül. Sokszor hozzám is németül beszél,én meg olykor csak lesek,hogy miket tud. Szóval nagyon ügyes.

Hétfőn indulok......

Kezdődik a német tanfolyam,heti 2X fogok járni.Húúúúúúú már nagyon izgulok.:)

Egy újabb csodás hét végét tudhatunk magunk mögött. Végre jó idő volt,és mehettünk kirándulni. Jujj de jó volt!!!!!!!!!!!

De kezdem az elején. a neten ( facebookon)már hónapokkal ezelőtt megismerkedtem egy nagyon kedves Úrral. Itt laknak tőlünk nem messze,magyarok. Sokat beszélgettünk azóta chat-en. Ültettünk virágot ( virtuálisan) ,politizálzunk,és sokat beszélgettünk a mindennapokról. Terveztük,hogy egyszer majd találkozunk. Aztán múlt hét péntek este a szokásos beszélgetésünk zajlott,mikor ő kérdezte,hogy nincs-e kedvünk elmenni szombaton Laxenburgba. Itt van egy csodálatos kastély park. Akit esetleg érdekel,itt megnézheti.: http://www.schloss-laxenburg.at Érdemes megnézni az oldalt,és aki erre jár,ne hadja ki,térjen be.

Szóval,megbeszéltük,hogy Szombaton délután találkozunk a parkban. Ők hozzák az unokákat,és tartunk egy jó kis kiránduló délutánt.  Nagy izgalommal vártam a találkozást,mert ugye az egy dolog,hogy valakivel beszélgetsz a neten,és aztán jön a nagy találkozás!!!  Nagyon gyorsan egymásra találtunk még a bejáratnál.(persze pénykép alapján könnyű volt felismerni a másikat :) ) Következett egy gyors bemutatkozás,és már indultunk is a nagy kirándulásra. Én azt hiszem,hogy nagyon hamar egy hullámhosszon volt az egész "csapat". Mert ugye nem egy korosztály vagyunk,ők idősebbek tőlünk jóval,de ez szerintem abszolút de nem volt probléma. Nekem Magyarországon is a legjobb barátnőm,az anyukám lehetett volna. Valahogy én mindig is az idősebb korosztály barátságát keresem,szeretem.-de ezzel így van Isti is.

Szóval,először megkerestük a játszóteret a gyerekeknek. Ott elidőztünk kicsit,aztán irány a tó. Itt lehet csónakázni,vizibiciklizni.Gyönyörű. Először gondolkoztunk,hogy menjünk-e csónakkal,aztán a gyerekek meggyőztek bennünket. És irány a tó.gyönyörű az egész. ezt nem lehet így leírni,ezt látni kell. Persze hatalmas élmény volt a gyerekeknek,hogy ők vezethették a csónakot. Először Jánosék csónakja bizonyult a gyorsabbnak,de aztán beelőztük őket,és mi vezettük a "versenyt" :)

A csónakázás után még visszatértünk kivsit a játszótérre,mert ugye a gyerekek nagyon jól érezték magukat,és nem igazán akartak hazamenni. Aztán lassan eljött a búcsú ideje,és elindultunk haza. Remélem mindenki olyan jól érezte magát mint én,és én azt hiszem,legalább is remélem,hogy lesz folytatása ennek a barátságnak.

És akkor jöjjön pár kép:

Másnap,vasárnap természetesen Nándi vissza akart térni a parkba,így hát újra irány Laxenburg:)))))

Egy újabb csalódás,és kudarc ért tegnap. Elmentem a pizzériába,és hát..........

Inkább kezdem az elején. Múlt hét pénteken,ez a hirdetés volt amit találtunk:

"Bécs első kerületében lévő PIZZERIA-RISTORNTE da GENNARO keres női konyhai kisegítőt.Feladatai: mosogatás , saláták készítése, konyha tisztántartása, szakács kisegítése.....kezdés napja. jövőhét péntek.Nyelvtudás nem feltétel, de munkavállalási engedély szükséges.Érdeklődni Herr Güntertől tudtok a +43 1 535 08 44 telefonszámon , vagy személyesen az étteremben 1010  Wien, Bräunerstr. 4-6.Günter hétfőröl szombaton 08:00-16:00-ig dolgozik, ha problémátok van a nyelvtudással ,akkor 13:00- 16:00 ig gyertek a megjelölt napokon és kaptok nyelvi segítséget.

sok sikert"

Na én azonnal hívtam apát,hogy hívja fel őket. Ő ezt meg is tette,beszélt Herr Günterrel,elmondta neki,hogy keveset tudok németül,és magyarok vagyunk. Erre ő,hogy nem baj,akkor kedden 15:30-ra menjek,mert akkor ott lesz a magyar kolléga aki segít fordítani. El is jött az idő,kicsit hosszas keresgélés,és eltévedés után meg találtam a pizzériát. Bementem,jött a tulaj( Herr Günter) leültünk,és kérdezett. Kérte a munkavállalási papirom,és kérdezett egy-két dolgot. Aztán egy valamit nem értettem,és mondtam neki,hogy nem értem,mert keveset beszélek németül. Erre ő azt mondja: "jó,akkor beszéljünk angolul"  Na itt elakadt a szavam. Mondtam,hogy nem beszélek angolul. Erre ő azt válaszolta,hogy akkor sajnálja,de nem aktuális számomra az ajánlata. Oké,én ezt maximálisan meg is értem,nem vágom a németet. Na de abban a hirdetésben nem ez állt. Ja,és a nyelvi segítség sem volt sehol.

Tehát,egy újabb kudarcot tudhatok magamévá. :(

Más: vettem az ősszel,egy másfél méter magas banánfát. nagyon szép volt,úgy gondoltam,hogy a nappaliban az ablaknál pont jó helye is lesz. Igen ám,de x idő múlva,barnulni kezdtek a levelei. Addig-addig,hogy totál csúnya lett,elvágtam tőbe mérgembe,és bevágtam a cserepet a lakás egyik sötét sarkába. Pár hét múlva látom ám,hogy hoz 2 hajtást. Ekkor átvittem Kristóf szobájába az ablakba,és egész télen ápolgattam. Gyönyörűen fejlődött mind két hajtás,közel 25-30 cm-re nőtte ki magát mára. Ám ma észrevettem,hogy újra megjelentek ezek a barna foltok a leveleken. Én arra gondolok,hogy ahol a napfény éri,ott megbarnulnak a levelek. Esetleg ha ért hozzá valaki,akkor jelezze.

köszönöm.

Ma reggel gyönyörű szép időnk volt. Végre tavaszi kabátban lehet már reggel menni az oviba.

Nándival baleset történt. Egy kedves kispajtás elvette tőle a játékot,és ő vissza kérte tőle. Hát ez a kedves kispajti úgy adta vissza,hogy fejbe dobta vele a Nándit.

Kicsit mérges voltam mikor megláttam,mert az óvónő nem vette észre( ebben nincs is semmi kifogásolni való,hisz közel 30 gyerekkel van kint az udvaron,és mellette még másik 3 Gruppe.Szóval ő nem hibás abszolút) na de ,hogy az én kis "lüke" gyerekem nem szól neki,hát ezen kicsit pipa voltam. Természetesen nem nevelem arra,hogy árulkodni kell a másikra,de ha valami komolyabb baj történik( mert azért a fejsérülés nem játék) ,azt sem tudják mi van vele. Szóval ma szépen ezredszerre elmagyaráztam neki,hogy ha megsérül,tessék jelezni az ovónéninél.

Nagy ám az izgalom, 15.30-ra terminem van egy pizzériában,ahova konyhai kisegítőt keresnek. Kiváncsi vagyok mit mondanak. Majd jelentkezem,hogy mi volt.

További napsütéses szép napot!